Nem is gondolnánk, hogy a Pitagorasz-tétel már több, mint négyezer évvel ezelőtt ismert volt az ókori Mezopotámiában. 13db csomóval 12 egyenlő részre felosztott kötél segítségével derékszögű háromszöget tudtak kialakítani.
Biztosan jól tudjuk?
Ha bárkitől megkérdezzük, ismeri-e Pitagorasz tételét, szinte mindenki azonnal rávágja: „Persze! Ánégyzet plusz bénégyzet egyenlő cénégyzet!” De vajon helyes a válasz? Ki kell ábrándítanunk mindenkit, aki igennel válaszolt… Önmagában egy képlet soha nem lehet kimondott tétel. Abban az esetben, ha pontosítjuk, hogy a képletben szereplő a, b és c betűkkel mit jelöltünk, már elfogadhatóbb a válasz.
BÁRMELY DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG BEFOGÓINAK NÉGYZETÖSSZEGE EGYENLŐ AZ ÁTFOGÓ NÉGYZETÉVEL
Pitagoraszi számhármasok
Azon pozitív egész számok hármas együttesét, amelyek megfeleltethetők az a2+b2=c2egyenletnek, pitagoraszi számhármasnak nevezzük. Ilyen például a 3,4,5 vagy a 6,8,10 számhármas. Ezt a tételt Pitagorasz bizonyította elsőként, bár már előtte tényként ismerték.
Hogy is van ez?
Rajzoljunk két darab 10ex10e nagyságú négyzetet! Végezzük el az ábra szerinti felosztást! Látható, hogy ha mindkét ábrából kivágjuk az egymással egybevágó, négy-négy derékszögű háromszöget (a, b, c oldalúak), akkor a bal oldali négyzetből marad egy a oldalú és egy b oldalú négyzet, amelyek területeinek összege egyenlő a jobb oldali négyzetből megmaradt c oldalú négyzet területével.