Bevezetés

Egyenes hasábokat épített környezetünkben lépten-nyomon láthatunk (pl. panelházak), míg a természetben különleges látványt nyújt a Bükki Nemzeti Parkban a Medves-fennsík, a csodálatos ferde hasábokba rendeződött bazalttufákkal.

Hogyan nevezzük?

Ha egy hasáb egymással párhuzamos alkotói nem merőlegesek az alapsíkra, akkor a hasáb ferde hasáb. Az alkotók és az alapsík ekkor 90°-nál kisebb, vagyis hegyesszöget zárnak be. Ol­dal­lap­ja­it paralelogrammák alkotják.

Egyenes a hasáb, ha az alkotók merőlegesek az alaplap síkjára. Az egyenes hasáb palástja mindig egy téglalap, amelynek szélessége az alaplap kerülete, magassága pedig az alkotó hosszával egyezik meg.

Hogyan számoljunk?

Azt már tudjuk, hogy a hasábok felszínét (akár egyenes, akár ferde) a határoló lapok területének összege adja. A térfogatszámításnál azonban jó tudni, hogy míg a ferde hasábnál az alapra való merőleges állításával kell meghatároznunk a magasságot, addig egyenes hasáb esetén ez megegyezik az alkotó hosszával, ahol T_p egyenlő az oldallapok területösszegével.

A=T_a+T_f+T_p
A=T_a+T_f+T₁+T₂+T₃+T₄+T₅
V=T_a·M