A húzó igénybevételnek kitett szerkezeti elemek (tartók, kötelek) jellemzésére a szakítószilárdságot használhatjuk. Tervezéskor tudnunk kell róluk, mekkora terhelést képesek elviselni, illetve mekkora az az erő, amelynek hatására már elszakadnak. Az erő mellett a keresztmetszetet is figyelembe kell venni.
Szakítószilárdság (e-learning és AR)
14
| Szakítás |
|---|---|
A mérés során a vizsgált anyagból készült próbatestet ténylegesen el kell szakítani. Egyre jobban megnyújtják, miközben mérik, hogyan változik a húzóerő. A szakítószilárdság a mért legnagyobb erő és a kiinduló keresztmetszet hányadosa. Mértékegysége N/mm2, vagyis MPa. | |
A mérés elve
| A gép | ||
| Olyan gépre van szükség, amely képes nagyon nagy erő kifejtésére, valamint az erő és elmozdulás mérésére. A szakítógép két oszlopán tudja elmozdítani a keresztfejeket hidraulikus, mechanikus vagy elektromechanikus módon. A keresztfejeken található a befogó, ahová a próbatestet kell rögzíteni. A terhelési sebességet az anyagtól függően megadott értékre kell beállítani. |
A gép elvégezte a feladatát
| A próbatest | ||
| A szakítást olyan munkadarabon végezzük, amelynek ismert a keresztmetszete és a hosszúsága. A próbatest általában kör vagy téglalap keresztmetszetű, két vége a befogás típusa szerint lehet sima vagy menetes. A középső vizsgálati rész kisebb keresztmetszetű, itt vizsgáljuk a megnyúlást és a szakadást. Befogáskor ügyelni kell az egytengelyűségre, hogy a gép csak húzó igénybevétellel terhelje a próbatestet, ugyanis a csavarás és a hajlítás a végeredményt módosítja. |
| Az eredmény | ||
| Mérés közben a megnyúlás függvényében számítógéppel vizsgáljuk a nyújtóerőt. Az így megrajzolt görbe a szakítódiagram. A kezdeti lineáris szakaszából kiszámítható az anyag rugalmassági modulusa: ebben a tartományban még terhelés nélkül visszaállna a próbatest eredeti hossza. Ezután leolvasható a felső és az alsó folyáshatár, és kiszámítható a szakítószilárdság. A szakítódiagram alakja utal a vizsgált anyag minőségére (például ridegség, rugalmasság). |
