A kör minden pontja azonos távolságban van a középpontjától, ezért nevezzük körmozgásnak azokat a mozgásokat, amelyek egy adott pont körüli elfordulással járnak. A körmozgás lehet állandó sebességű, tehát egyenletes, vagy változó sebességű, azaz gyorsuló.

Egyenletes körmozgást végeznek az óramutatók is. A nagymutató egy teljes körülfordulásához egy óra, a kismutatóéhoz 12 óra szükséges, a másodpercmutatónak elegendő egy perc is. Egy fordulat megtétele után a mozgás megismétlődik, tehát a körmozgás periodikus. Egy körülfordulás ideje a periódusidő (T), az egy másodperc alatti fordulatok száma a frekvencia (f).

Körmozgás esetén a megtett út a körpályán befutott ív, a mindenkori sebesség pedig a kör érintőjének irányába esik, és kerületi sebességnek nevezzük. Fontos jellemző még a köríven mozgó ponthoz húzott sugár elfordulásának szöge is. Ennek mértékegysége a radián, amely megmutatja, hogy a megtett ívhossz hányszorosa a sugárnak. Mivel a kör kerülete K=2rπ, a kerületre a sugár pontosan 2π–szer fér rá, vagyis a 360° megfelel 2π radiánnak.

A befutott ív ∆i hosszúsága és a ∆α szögelfordulás között fennáll a ∆i=r∙∆α összefüggés, ha a szöget radiánban mérjük. A kerületi sebesség az egy másodperc alatt megtett ívhosszat jelenti.

Az egységnyi idő alatt bekövetkező szögelfordulást a szögsebesség (ω) adja meg.

Mértékegysége a szögelfordulás és az idő hányadosaként radián/másodperc, azaz 1/s. A kerületi sebesség a sugártól és a szögsebességtől is függ.