Az idő mérése az egyik leggyakoribb mérési feladat: pl. mennyi idő van még a tanítási órából, mennyi ideig kell főzni a lágytojást? Ezekre és hasonló kérdésekre az óra segítségével tudhatjuk meg a választ.

A történelem során az időmérés is egyre pontosabb lett. A nagyobb értékeket csillagászati jelenségek alapján határozták meg: a Föld Nap körüli keringése adta az év, a holdfázisok teljes ciklusa a hónap, a Föld saját tengelye körüli forgása a nap értékét. A pontosabb mérésekhez egy napot 24 órára osztottak fel.

Rövidebb időtartamokat régen mértek például egy gyertya hosszának megváltozásával égés közben, vagy edények közt kis lyukon átáramló vízzel. Ma is használjuk a homokórát, amelyben a két egyforma tartály között mindig a felsőből az alsóba folyik a száraz homok egy keskeny részen keresztül. A mechanikus órákkal természetesen pontosabb méréseket végezhetünk.

A pontos idő leolvasása a mechanikus órákról igényel némi gyakorlatot, a digitális órák elterjedésével egyre kevesebben képesek rá. Az igazi fanatikusok azonban még a hozzáértők dolgát is megnehezítik! A visszafelé járó órák számlapja is fordított számozású. A 24 órás beosztású számlap megkönnyíti ugyan az órák leolvasását, de a percek és a másodpercek már komoly fejtörést jelentenek.