Magasság, mélység, szélesség, vastagság, távolság, átmérő, sugár, kerület. Ezekkel a hétköznapi mennyiségekkel kapcsolatos méréseket gyerekkorunk óta végezzük, például vonalzó vagy mérőszalag segítségével.
A MÉTERES MÉRET
A hosszúságnak számos mértékegysége van: sing, rőf, öl, hüvelyk, arasz, láb, mérföld, fényév… Hosszasan sorolhatnánk.
A méterrendszer bevezetése nemzetközi szinten egységesítette a hosszúság meghatározását. Mértékegységét, a métert kezdetben a Föld méretéhez viszonyították, és ez alapján készítették el a méter etalonját platina és irídium ötvözetéből. Az etalon két végén található vonás közötti hossza egy méter. Később a meghatározását pontosították, hogy reprodukálható legyen: egy méter a fény vákuumban 1/299792458-ad másodperc alatt megtett útja.
A nagyság lehet magasság is
CENTI VAGY MILLI?
A mérőműszerek, mérőeszközök, mértékek az összehasonlítás elvén működnek. A pontos méreteket a méter kisebb egységeivel összehasonlítva kaphatjuk meg. A műszaki gyakorlatban minden méretet milliméterben kell megadni, de figyeljük meg, hogy a vonalzók és a mérőszalagok centiméterenként vannak feliratozva. Innen ered a mérőszalag centiméter – röviden centi – elnevezése is.
A hétköznapokban is sok helyen találkozunk méretek jelölésével. A közlekedésben táblákkal jelölik az alagutak magasságát és a követési távolságot. A katalógusokban tudatják velünk a háztartási gépek, a berendezési és használati tárgyak méreteit. A ruháinkat is méret alapján választjuk, bár gyakori az egyedi méretek használata. A 40-es cipőméret például kb. 24cm.
A DIGITALIZÁLÁS HATÁSA
A modern hosszúságmérés eszköze a digitális tolómérő. Analóg típusával ellentétben nem igényel nagyobb gyakorlatot a használata, külső, belső méretek és mélység mérésére is használható, könnyen leolvasható. Egyetlen hátránya, hogy elem nélkül nem működik. Nagyobb méretekhez digitális hosszúságmérő műszert is gyártanak, de a számítógépes segédprogramok virtuális vonalzói is segíthetik a kisebb méretek megállapítását.