Minden élőlény teste sejtekből épül fel, ahogy az emberi szervezet is, melyben több milliárd, igen sokféle sejt található. Sejtjeink apró működési egységek, melyek képesek önálló életjelenségeket mutatni.
A sejtek felépítése
Minden sejtünket vékony sejthártya választja el a környezetétől, melyen belül kocsonyás anyag, a sejtplazma található. Sok más apró sejtalkotó mellett minden sejtünkben megtaláljuk a sejtmagot is, melyet szintén egy vékony hártya határol, amit sejtmaghártyának neveznek.
A sejtmag, mely a sejtmaghártyával határolt örökítőanyagból áll, sejtjeink legfontosabb alkotója, irányítja a sejt életműködéseit és a szaporodását. Az örökítőanyag nem más, mint a DNS, mely a tulajdonságainkat meghatározó genetikai információkat hordozza.
A sejthártya
A sejthártya egyszerre elválasztja és össze is köti sejtjeinket a környezetükkel. A sejtjeink ezen keresztül vesznek fel és adnak le különböző anyagokat. A sejthártya felszínéhez olyan kémiai szabályozó anyagok tudnak kapcsolódni, melyek a sejtműködést szabályozzák, ilyenek pl. a hormonok.
A sejtplazma
A sejtek belsejét sejtplazma tölti ki, ami olyan kocsonyás anyag, melynek legnagyobb része víz. A sejtplazmában vékony hártyákkal körülhatárolt sejtalkotók vannak, melyek különböző feladatokat látnak el. Ilyenek például a mitokondriumok, melyek a sejtek energiatermelő központjai. A nagy energiaigényű folyamatokat végző sejtekben (a szívizomszövet sejtjei és a vázizom sejtek) a mitokondriumok száma magas.
