A hegyvidékeken a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken a levegő hőmérséklete, nyomása és oxigéntartalma. Növekszik a csapadék mennyisége, a napi hőingás és a besugárzás mértéke.

Függőleges övezetesség

A hegyvidékeken a hőmérséklet egész évben alacsonyabb, az évi csapadék mennyisége magas. A magasság növekedésével alakulnak ki az éghajlati övezetek megfelelői. A szintezettséget jól szemlélteti az éghajlathoz alkalmazkodó növényzet.

Hol vannak a határok?

Az övezeteket elkülönítő egyik legfontosabb határvonal az erdőhatár: efölött már nem található összefüggő erdőség. A magányosan álló fák felső határát a fahatár jelzi. A hóhatár fölött az örök hó birodalma található. A fahatár és a hóhatár között helyezkedik el a fagyhatár.

A mérsékelt övezet hegységei

A mérsékelt övezet hegységeinek magassági öveit jól szemlélteti az Alpok. 500-800 méter között a jellemző növénytársulást lombhullató erdők alkotják. 1500 méterig bükkösök és fenyvesek jellemzők, majd fenyvesek törpecserjékkel és rododendronokkal. Az erdőhatár fölött törpecserjék, mohák, zuzmók fordulnak elő egészen 2800 méterig, ahol az örök fagy birodalma kezdődik.

A trópusi övezet

A trópusi övezet hegységeinek magassági öveit jól példázza az Andok, az egyik legteljesebb övezetességgel.