Napjainkban a termőföldek ásványianyag-tartalma az emberiség állandó és nagymértékű élelmiszerigényének köszönhetően teljesen ki van aknázva. A talajban található értékes elemek pótlása részben természetes módon, részben műtrágyával történik. 

A termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ha természetes trágya nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, a szakemberek műtrágyákat juttatnak a talajba, amelyeket a növények vizes oldat formában szívnak fel. A műtrágyák modern agrotechnikai módszerek. Szakszerű, optimalizált használatuk segít a jobb terméshozamok elérésében.

A túlzott, esetleg szakszerűtlen műtrágyázás környezeti hatásai kedvezőtlenek. A talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén a felszíni vizek algásodását okozza és növeli az ivóvíz nitráttartalmát. A növények által fel nem vett foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak egy része is kioldódik, vándorol a talajvizekkel, szennyezve a kutakat, vizeket. A kalcium kioldódásának fokozásával a talaj elsavanyodhat, ami kedvezőtlenül hat annak mikroelem-tartalmára.

Az atmoszféra 78%-ban elemi nitrogénből áll. Bolygónk oxigénalapú életformáihoz – így az emberiség fennmaradásához – nélkülözhetetlen oxigén a levegő 21%-át teszi ki, és teljes egészében a fotoszintetizáló – autotróf – élőlényeknek köszönhető. A levegő maradék 1%-át különféle összetevők – nemesgázok, vízgőz, szén-dioxid és szennyeződések - alkotják. 

Hallottad már a meglepő állítást, hogy a szarvasmarhák nagyban felelősek a globális felmelegedésért? A kérődző állatok nagy mennyiségben eregetnek metánt, amely erősen üvegházhatású gáz. A mezőgazdasági metántermelés másik oka a rizstermesztés. A vízzel elárasztott rizsföldek oxigénhiányos közegében a szerves anyagok bomlásakor melléktermékként szintén metán képződik. A metán mellett a szén-dioxid is erősen terheli a környezetet, fokozva a globális felmelegedést.